Tegnap megint egy telefonhívás miatt mentem fel Pestre, ezesetben viszont már ott is aludtam. Szóval: ha van logika, kiderül, hogy ma jöttem haza. Mielőtt elaludtam, jött a szokásos elmélkedés, amit vmi miatt csak ott tudok. xP
Hogy mire jöttem rá?
 

Az elmúlt napokban azt tanultam meg, hogyan ne bízzak meg másokban. Örülök, hogy nem sikerült. Van úgy, hogy másokban keressük önmagunkat, hogy meg tudjuk határozni, kik is vagyunk, de én szerencsére egyre inkább csak magamban keresem.

A távolság íze címú filmből idéztem, szerintem pont ideillik.
Bízni lehet másokban, ezt nem mindig haszánlom ki, de tudom vannak páran akikben lehet. Függni viszont még mindig nem szeretek másoktól. Jobb az, ha az én képességeimmel oldom meg a dolgokat...
Arról sem szabad persze megfeledkezni, hogy ne titkoljuk el önmagunkat. Eddig sokszor én is ezt tettem, de most kezdek leszokni róla. Ehhez hozzájön még az egész évi stílusváltás, ugyanis hamarsoan vége az évnek, amit június körül még az eddigi legjobb évnek tartottam. Nos, valóban az volt. A legjobb jó és a legjobb rossz dolgok történtek velem, amiből tudtam tanulni, és még fogok is. 2009ben pedig rágyúrok az eddigi ismereteimre/képességeimre... xP

A mai napom? Reggel későn kelés, mert megtehetem, ha nincs suli...^^ Aztán irány a vecsési Tesco. Majd az ebéd. Kivételesen sokat ettem az előző két napban... :
-negyed kg sültrumpli
-5 vajaszsömle
-11 mandarin
-megint egy tetemes mennyiségű petrezselymes krumpli
-4 db sült csirkecomb
Breaking News: ebben a pillanatban kaptam papámtól 2 db puszedlit :)
Szóval ennyi volt a fogyasztásom.
Azon része, amire emlékszem XD
De lemozogtam itthon a kilókat, mert felpumpáltam a kosárlabdámat... xD
Mire hazaértem a fogadtatás nem volt épp a legjobb, szóval elmentem kosarazni kicsit laza öltözetben. Móni még nézett is nagyokat... :D Amíg pályán voltam Brigiék kijöttem, szóval volt társagág. :)
Ari volt fennt msn-en. Örülök neki, mert új imserőssel bővült az adatbázisom, tök jól elbeszélgetünk, viszont 5 perc múlva mennem kell és az idő szűke miatt most abbahagyom az írást. A zeneszám, amit hallgattam az is épp végetért.
Már csak elköszönök mindenkitől, és megyek is...

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.