Kevés szöveg, szunya az órákon... A látogatók száma csökken, az eső reggel esett, és az egész napomra kivetette a maga szürkeségét.
Eddig szerettem az esőt. Mostmár utálom.
Eddig jó volt a tesi, mostmár ki nem állhatom.
Gyilkos szavak, gyilkos gondolatok. A zene ölni képes, ha rosszkor hallgatod. Titkos képességeid kitörnek. Ezt is elérheted zenével.
A mai napot még csak kibírtam valahogy kaja nélkül, délben sikerült nagyobb sorbanállás nélkül a menzán kajához jutni. Holnap délig nem is eszek. Közben egy tesióra is zavarni fogja napomat. Plusz, ha még eső is lesz... most legalább fogok esernyőt vinni...
Találkozás egy régi ismerőssel, szerelmem a közelbe, de mégis távol. Hisz nem érek el olyan távolságot, amit a betegség megtalál; az együttlét nem. Már hiányzik. Holnap is ez lesz. Sajnos én kevés vagyok hozzá, hogy tudatalatti érzelmeket befolyásoljak.
Viszont ma is tanultam. Tudom, kire milyen helyzetekben lehet számítani és meglepődtem, kikről derülnek ki olyan dolgok, amiket álmaimban se hittem volna.
Olvastam is pár okos dolgot, újdonságot az életérzésekről. Meglepetten tapasztaltam, hogy igaz rám pár dolog, így most világnézet-borulásom lesz 1-2 napig. Rá kell jöjjek mit látok és hogyan és félre kell pakoljak pár régi gondolkodásmódot.

Én vagyok csak ilyen? Akármit találok, bármilyen jellemzést, körülírást: én valahogy kilógok belőle. Mindig van 1-2 kapu, amin ki tudnék szaladni, de nem. Tudni akarom, milyen vagyok. Senki se ismer, ezt tudom. Talán én se ismerem magam... Akkor miért írom ezt le? Magamnak? Másoknak? Valakinek biztos írom...csak nem tudom kinek.
Az is lehet nem olvas, nem néz senki; amikor elkezdtem írni, tudtam: nem lesznek híres írásaim. Magamnak írtam. Talán ez így is marad.

×MSN×
Azt tudom, hogy eddig több, mint 10fele kelett figyeljek, amelett hogy képet szerkesztettem, zenét, vagy videót vágtam, neaggyisten leckét írtam^^
Most meg úgy kell összekaparni pár ismerőst. Nembaj! A találkozók pontosan meg lettek beszélve. Legalább ez sikerült.

Megtanultam,h várni a legnehezebb,és szeretnék hozzászokni,tudni,h velem vagy akkor is,ha nem vagy mellettem.

Nem tudom kitől, de jó^^

Szóval ezzel a gondolattal indulok neki a következő napnak, amit kb. be tudok saccolni, mik fognak történni velem és a körülöttem lévő dolgokkal...

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.